OAIS

Innen: MIA
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gyula (vitalap | szerkesztései) 2022. december 2., 15:14-kor történt szerkesztése után volt. (Beraktam a szabványok kategóriába is.)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

(Open Archival Information System)

A CCSDS (Consultative Committee for Space Data Systems) munkacsoport által eredetileg űrkutatási adatok megőrzésére kidolgozott, de ma már sokféle digitális archívumnál, elektronikus könyvtárnál is alkalmazott elméleti modell. Először 2002-ben szabványosították, az átdolgozott második változata 2012-ben lépett életbe. Egy olyan keretrendszert ír le, amely lefed minden feladatot, amivel egy hosszú távra tervezett archívum esetében foglalkozni kell. Csak elveket fogalmaz meg, semmilyen konkrét technológiához nem kötődik.

Az információs modell része ilyen elemeket különböztet meg:

  • Content Information (a Content Data Object: maga az adat/dokumentum/objektum és a Representation Information: a megjelenítéséhez szükséges információk)
  • Preservation Description Information (a megőrzéshez szükséges információk, pl. előélet, egyedi azonosító, checksum, hozzáférési jogok)
  • Packaging Information (az előző két információhalmaz egy csomagként való kezeléséhez szükséges információk, pl. egyszerű directory- és fájlnevek, vagy egy ennél részletesebb METS rekordok formájában)
  • Descriptive Information (az objektum későbbi visszakereséséhez szükséges leíró adatok, pl. DC metaadatként)

A referencia modell ezeket az információs csomagokat definiálja:

  • Submission Information Package (SIP) (a beadó által az archívumba beküldött csomag)
  • Archival Information Package (AIP) (az archívumban való tárolásnál használt csomag)
  • Dissemination Information Package (DIP) (a felhasználói kérés esetén küldött szolgáltatási csomag)

A funkcionális modell főbb komponensei:

  • Ingest function (fogadja a SIP-et, AIP-re alakítja és átküldi az archívum tárolójába)
  • Archival Storage function (fogadja a Ingest-től az AIP-okat, hosszú távú tárolóba teszi, szükség esetén migrálja őket, ellenőrzi, hogy nem hibásodnak-e meg, és kérés esetén átküldi a megfelelő AIP-ot az Access funkciónak)
  • Data Management function (kezeli az AIP-okat leíró információkat, fogadja a keresőkérdéseket, találati listákat ad vissza, jelentéseket készít)
  • Administration function (az archívum adminisztrációs feladatait látja el: kezeli a beadókkal és a felhasználókkal való kapcsolatokat, felügyeli a szabványok és szabályozások betartását, ellenőrzi a SIP csomagokat, hogy megfelelnek-e a beadási előírásoknak stb.)
  • Preservation Planning function (a hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos feladatokat végzi: részletes megőrzési és migrálási tervek, a technológiai változások figyelése, kockázatelemzés, javaslattétel frissítésre vagy migrálásra)
  • Access function (tartalmazza a felhasználói felületet, igény esetén DIP-et generál a megfelelő AIP-ból és eljuttatja a felhasználóhoz)

Ezek az elvek, elemek és funkciók jól alkalmazhatók a webarchívumok esetében is, több ilyen projekt (pl. PANDORA, NEDLIB\) kifejezetten az OAIS-t vette alapul a rendszere kialakításánál, és a legtöbb digitális megőrzésre kidolgozott szoftver is már erre épül.