404 error
A HTTP szerver által adott "Not Found" hibaüzenet kódja, amikor a szerver nem találja azt a dokumentumot, amit a kliens az URL címmel kért. Az ok vagy az, hogy hibás a megadott URL, vagy az, hogy az adott címen már nem érhető el semmi vagy mert törölték (bár ilyenkor igazából a "410 Gone" üzenetet kellene visszaküldeni), vagy mert máshová került (erre pedig a "301 Moved Permanently" üzenet szolgálna, vagy egyszerűen az új helyre kellene átirányítani a klienst, de ezek plusz konfigurálást igényelnének, amit a webmesterek sokszor nem csinálnak meg), vagy mert egy proxy szerver akkor is 404-es hibát küld, ha a távoli szerver nem elérhető (pedig ilyenkor az 500-as kódokat kellene használni), vagy mert egyes internetszolgáltatók blokkoló rendszere is 404-es hibát ad vissza olyankor, ha a kliens illegális/cenzúrázott tartalmat próbál lekérni (ilyenkor a "403 forbidden" üzenet lenne a logikusabb). További bonyodalmakat okoz az, hogy egyes webszerverek (szándékosan, vagy rossz beállítás miatt) nem 404-es hibakódot küldenek vissza (hanem pl. "200 OK"-t) olyankor is, ha nem találnak az adott URL címen semmit, a klienst viszont vagy a 404-es hibát közlő weboldalra vagy a webhely kezdőlapjára irányítják. Ez az ú.n. "soft 404"-es hiba, ami nagyon megzavarja az indexelő és az archiváló crawlereket, mivel azt hiszik, hogy létezik valami az adott URL-en.
A 404-es hibát közlő weboldal a legtöbb webszerveren átszerkeszthető, így a webmester több információt is el tud rajta helyezni (pl. linket a webhely főoldalára, honlaptérképet vagy belső keresőt, amivel a felhasználó megpróbálhatja megtalálni az eltűnt weboldalt, vagy valami magyarázkodást/vicces szöveget a sima "File Not Found" üzenet helyett). Az Internet Explorer és a Chrome böngésző viszont csak akkor jeleníti meg az ilyen módosított hibaoldalt, ha 512 bájtnál nagyobb, egyébként a saját "felhasználóbarát" hibaüzenetét írja ki.
A 404-es hiba az egyik leggyakoribb és legbosszantóbb probléma, amivel az internetet használók naponta találkoznak, de jó megoldást tudnak/tudnának adni rá a webarchívumok, amelyek a HTTP protokoll kiterjesztésével és vagy a szerver (pl. Internet Archive 404 Handler) vagy a kliens (pl. Synchronicity) oldalon némi programmódosítással képesek ilyen esetben az adott URL-en korábban létezett dokumentum egy elmentett példányát visszaküldeni a kliensnek (és felajánlani a korábbi mentések böngészésének lehetőségét is).